A pálinka pozitív élettani hatása
A pálinkagyártás helyzete Magyarországon

 

 

A pálinka pozitív élettani hatása

 

Mindenki hallott már különböző függőségekről, s ezen belül sokféle létezik. Ismerünk ártalmatlannak tűnőket, mint például a csokoládéfüggőség, de azt hiszem mindenkinek elsősorban a nagyobb elváltozásokat, súlyos következményeket okozó alkohol-, drogfüggőség jut először eszébe.

 

Az alkohol mégis különlegesnek számít az emberiség történetének és az egészségszempontjából.

Több ezer évre tehető a bor és a sör felfedezésének és élvezetének kezdete, számtalan írásos emlékkel rendelkezünk, nem elsősorban pejoratív értelemben. A kulcs minden esetben a mérték, s ez nem a vödör, hanem a gyűszű.

 

Az alkohol, tehát az etilalkohol, az élesztők tevékenysége során képződik a gyümölcsök cukortartalmából, a keményítő tartalmú gabonákból, a burgonyából, a cukorrépából- és nádból. 

Az így nyerhető alkoholos termékek: borok, a sör, stb. kellemes mámoros állapotba hozták fogyasztóikat, de nem voltak eltartható italok. A technika fejlődésével kialakult a desztilláció tudománya, és így Őseink megpróbálták menteni a „nedűk lényegét” a romlástól, vagyis párlatokat készítettek. Ezek a készítmények a mai „alszesz”-nek feleltek meg, így el tudjuk képzelni, hogy minőségükben nem hasonlítottak a mai párlatokra.

 

A párlat, az eltartható, alkohol tartalmú készítmény, azonban sok előnyös tulajdonsággal is rendelkezett. Abban az időben a szerzetesek rendelkeztek az előállítás tudományával és lehetőségével, így elsősorban gyógyításra használták.

Melyek voltak a felfedezett előnyös tulajdonságai? Elsősorban a tartósító hatása (élesztőkkel, baktériumokkal és a penészekkel szemben) – italok, gyógynövény kivonatok. Fontos lépést jelentett a tisztító- és fertőtlenítő hatása sebek, fertőzések esetén. Élet minőség szempontjából az étvágyjavító, emésztést serkentő volta, valamint nyugtató, streszoldó hatása miatt alkalmazták. 

 

Az alkohol csak ipari méretben történő gyártása után válhatott a tömegek élvezeti termékévé.

 

A magas minőséget képviselő italok nemcsak árukkal tűnnek ki kommerszebb társaik közül, hanem sajátos, különleges, változatos illat- és íz világukkal.

Ha végig nézzük a divatos ital- terméklistát, akkor megállapítható, hogy a jellegtelen vodka után kevésbé jellegesnek mondhatók az érleletlen rumok, a tecquilla, a gabona párlatok. Az érlelt változataik már a fahordó jellegzetességeit tükrözi elsősorban, természetesen az alkohol oldószer mivoltának köszönhetően szép szín- és aromavilággal.

 

Más az aroma összetétele a borpárlatoknak és a gyümölcsből készült italoknak.

Magyarország sajátosan szerencsés helyen található: éghajlati adottságai, a makro- és mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően a gyümölcsök jól beérnek, kellemes cukor és savtartalommal, de az aromaviláguk is csodálatosan gazdag. Tőlünk délre ezek az illatok, ízek a nagy hőösszegnek és napfénytartamnak köszönhetően „elégnek”, míg északabbra ki sem alakulnak, zöldebb jellegűek maradnak.

 

Ma már csak mi használhatjuk a pálinka elnevezést a gyümölcspárlatokra, tehát fő feladatunk a név mögé visszatenni a gyümölcsök kiváló minőségét.

 

Hogyan készíthető, mi kell a jó minőségű, tiszta gyümölcsvilágú pálinkához?

Elsősorban a „régi”, hibás szemlélet- és technológia, vagy „hagyomány” elfelejtésével.

 

Másrészt: Jó pálinkát, csak jó alapanyagból lehet készíteni, tehát teljes érésű, aromagazdag, egészséges gyümölcsből, higiénikus feldolgozással, irányított erjesztéssel és gondos elválasztással, a lepárlás során.

 

Az így készített pálinkák megőrzik a gyümölcsök üde, friss illatát, ízét, vagyis úgy érezheti a fogyasztó, hogy a kertben szedett gyümölcs lakozik a poharában. Behunyt szemmel felismerhetők az üde nyári illatok, s már indulhat is az időutazás a nyári, őszi gyümölcsösbe.

Mi ez, ha nem aroma terápia, a ma divatos kifejezéssel élve? A fogyasztó az illatok hatására ellazul, napi fáradtsága elillan, az ízek érzete kellemes emlékekkel frissíti fel. Az ilyen italokat csak kóstolgatni, élvezni lehet, mértéktelen fogyasztására maga a nedű ad tiltó jelzést, a jóból kevés is elég, míg a „kerítést szaggató”, hibás pálinkákat csak a gallér mögé öntve lehet „elviselni”, így fogyasztott mennyiségük több is lehet.

 

A világ jelentős részén elfogadott a kultúrált italfogyasztás, ami mértéket és mértékletességet jelent.

A borok fogyasztásában már nálunk is kialakult, az elmúlt 15 év kemény munkájának hatására, a kulturált borfogyasztás. Ma már az ételhez ajánlják a hozzáillő bort, s nem fordítva.

A társaságban, alkalmakkor fogyasztott kevés ital stressz-oldó hatású, a megfelelő étrendbe iktatva emésztést elősegítő. Az emésztés javulása, a stressz oldása hozzájárul a jó közérzet kialakulásához, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a vér zsírszintjét csökkenti. Az orvosi kísérletek azt bizonyították, hogy a mértékkel fogyasztók a szeszes italokat teljesen elutasító társaiknál egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak. Természetesen csak a kis mennyiségről van szó.

 

A pálinkák étrendi szerepében is szemlélet, szokás változást kell elérnünk.

A Magyarországon „bevált” reggeli kupica fehörpintése, talán csak az erős fizikai munkát végző és kemény reggelit elfogyasztóknak nem ártott. Az éhgyomorra, aperitifként fogyasztott magas alkoholtartalmú italok nemcsak a gyomrot teszik tönkre, hanem a véráramba bejutva hamar elérik rombolási helyszíneiket a szervezetben. A párlatok, pálinkák az üres gyomorban, az alacsony vércukorszint mellett  lehet, hogy „étvágy gerjesztőként” hatnak, de mindenképpen a szervezetet károsítók, romboló hatásúak is.

 

A pálinkák, párlatok elfogadható fogyasztási helye az étkezés végén van, ahol a teli gyomor számtalan funkciós helyet biztosít a pálinkák alkoholtartalmának. Felszívódásuk lassul és hatóértékük (az egyéb lebomlások miatt) csökken. A fogyasztó a jóleső jóllakottság mellett élvezheti a csodálatos illat- és ízvilágot, s az alkoholt emésztés serkentő szerként „alkalmazhatja”.

 

A HUNDESZT 2005 évi pálinka versenyén 78 minta szerepelt, ebből

            11 bronznz

            24 ezüst

            17 arany érmet ért el, majd az aranyérmesek közül választották ki a bíráló bizottságok az 5 Champion terméket.

 

A fenti teljesítményeknek szívből örülünk és gratulálunk, jól tükrözik az elmúlt évek fejlődését.

A termékek között elvétve találtunk technológiai hibás pálinkákat, tehát elértük, hogy a nevező termelők jó terméket kívánnak forgalmazni. Természetesen ez a megállapítás még nem tekinthető általánosnak, tehát a Pálinka név mögé sok minőségi terméknek kell felsorakozni, s talán a nem megfelelőket valamilyen úton-módon névfosztásban kellene részesíteni. Itt legnagyobb szerepe és feladata a „szakmának” van, hiszen saját jó minőségű termékeik hitelét rontják a hibás termékek.

Az illat- és íz párlatba történő átmentésébe beleszól a természet is, az idei év kevésbé kedvezett a pálinkának, mint az előző év. A termés minőségét végül is a természet véglegesíti.

 

A pálinkagyártás helyzete Magyarországon

vázlat

 

A pálinka múltja

Mai jellemzői