|
BEJELENTKEZÉS 
SPORT
Auerbach
két és fél szaltóval
A
C ligától retteg a Juventus
Női
vereségek, férfibravúr
Pfister
marad a togói kapitány
Eddig
elnézőek voltak az FTC-vel
BELFÖLD
Végszavazás:
nyomás alatt a közszféra
Orbán: Elég
volt a politikai hazugságokból!
Mind többen
szorulnak védelemre
Zöld-árnyék
vetül a Hajdú-Bét ügyre?
Érthetetlen
kiválasztás
KÜLFÖLD
Csónakázás
a deltában, szállás Haginál
Búcsúzik
a keleti indián
Orbán
kiállt az autonómiáért
Slota
újabb magyarellenes kirohanása
London
fél a bővítéstől
GAZDASÁG
Bawag: az
OTP-é lesz?
Nem okozott
izgalmakat az árupiac
Romlanak a
közutak
Ma
emelkedhet az alapkamat
KULTÚRA
Elevenen
őrzött emlék
Operacsillagok
lépnek fel Füreden
A
kismester máig ívelő dobása
Textilünnep
Szombathelyen
Röviden
|
 |
 |
Gazdaság |
 |
Bioüzemanyag: gyógyír a gabonagondokra
Kétmillió tonna kukoricának lehetne piaca · Kérdés, hogy
miként alakul hazánkban a jövedéki adó szabályozása
2006. július 3. (11.
oldal)
Nagy Ottó
A repce helyett egyre
inkább a kukorica iránt érdeklődnek a hazai bioüzemanyag-gyártók. Ez
a lehetőség kapóra jöhet a magyar mezőgazdaságnak, hiszen
enyhülhetnek a gabonafelesleggel kapcsolatos gondok, akár kétmillió
tonna tengeri is vevőre találhatna a piacon. Jövő évtől már az EU is
előírja a bioetanol keverését a hagyományos üzemanyagokba. A termék
előtt tehát nagy jövő áll, amit jelentős mértékben befolyásolhat a
jövedéki adó szabályozásával a kormány.
Egyre kevésbé lesz fontos a
biodízel-termelés, ezzel párhuzamosan erősödik a
bioetanol-termelés jelentősége. E tendenciának technikai okai
is vannak, mivel itthon a repcetermesztés feltételei
korlátozottak, szemben a gabona-, azon belül is a
kukoricatermesztés lehetőségeivel – jelentette ki a
közelmúltban Gödöllőn egy, a Magyar Szeszipari Szövetség és
Terméktanács, valamint a Szent István Egyetem szervezésében
tartott konferencián Kapronczai István, az Agrárgazdasági
Kutató Intézet igazgatója. – A bioetanol iránti érdeklődést az
is erősíti, hogy a gabonaágazatban nincs egyensúlyban a piaci
kereslet és a termelési szerkezet. Emellett egyre többen
állítják: 1,2–1,4 millió hektárt ki kellene vonni a hazai
növénytermesztésből, vagy másként hasznosítani
termékeinket.
A szakember arra is felhívta a figyelmet,
hogy a struktúraváltás csak akkor következhet be, ha az egyes
ágazatokban növelik a versenyképességet. Ez azt valószínűsíti,
hogy a növénytermesztés jelenlegi szerkezete csak kismértékben
alakítható, a gazdálkodók is rendkívül óvatosak a stratégiai
kérdések eldöntésében. A változás viszont elkerülhetetlen,
hiszen éves gabonatermésünk átlagosan 12–13 millió tonna.
Ebből évente mintegy ötmillió tonnás felesleg keletkezik,
amiből legfeljebb 3,5 millió tonnát lehet exportálni. Tehát
elmondható, hogy egy átlagos esztendőben egy-két millió tonna,
jobb termés esetén három-öt millió tonna hazai gabonának nincs
piaca. Ez viszont azt jelenti, hogy 2010-re 15 millió tonnás
eladatlan hazai gabonakészlettel számolhatunk, sőt ha nem lesz
megfelelő a kivitel, akkor akár húszmillió tonnás készlet is
felhalmozódhat.
– Ebből a problémából kínálhat kiutat a
bioetanol-termelés. E célra a hazai kukoricatermésből
kétmillió tonnát vagy annál többet is fel lehetne használni,
amiből egymillió tonna bioetanol gyártható. Az EU 2005-ben
félmillió tonna bioetanolt gyártott, miközben hatmillió tonnát
importált – állapította meg Kapronczai István. Az igazgató
azonban egyúttal óvatosságra is intett, mondván: nem célszerű
meggondolatlanul beleugrani a bioetanol-gyártásba, hiszen
kérdéses, hogy milyen támogatások kapcsolódnak majd a
termeléshez, milyen kapacitású feldolgozók épülnek, mennyire
lesz versenyképes a hazai előállítású bioetanol a világpiacon,
illetve a termék rövid vagy hosszú távon oldja-e meg a hazai
gabonapiac gondjait. De kérdéses az is, hogy az EU további
bővítése miként hat a magyar gabonapiacra. A
bioetanol-feldolgozók hazai vagy külföldi alapanyagot
vásárolnak-e majd, az uniós központi felvásárlásba kerülő
intervenciós készletet lehet-e etanol gyártásához használni,
és ha igen, ki fizeti a keletkezett veszteséget, és vajon mi
lesz a melléktermékekkel. Mindezek ellenére Kapronczai István
szerint egyaránt kényszer és lehetőség a hazai mezőgazdaság
számára a bioüzemanyag-előállítás.
A tanácskozáson Makay
György, a Gabonaszövetség képviseletében arra kérdezett rá,
hogy vajon van-e, illetve lesz-e elegendő kukorica a bioetanol
gyártásához? – A vetésterület viszonylag stabil, a termés
mennyisége azonban ingadozik – fejtegette a szakember. – A
kereskedők eddig kétmillió tonnás kukoricapiaccal
számolhattak. Mára azonban az intervenciós felvásárlás vált a
tengeri fő piacává, e készletek értékesítése pedig
megoldatlan. Az etanolgyártók megjelenése Makay György szerint
felboríthatja az eddigi egyensúlyt, és az intervencióval
egyenrangú felvevőpiaccá válhat, maga mögé utasítva az ipari
felhasználást és az állattenyésztést, ami egyértelmű vesztese
lesz a folyamatnak. A szakember úgy látja: számolni kell
azzal, hogy nem mindig áll majd rendelkezésre elegendő
alapanyag a bioetanol-gyártók számára, ugyanakkor a
hagyományos felhasználók esélyei romlanak.
– 2025-re 75
százalékkal kell csökkenteni a közel-keleti kőolajimportot –
idézte George Bush amerikai elnököt Szauderné Surányi Eszter,
a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. kereskedelmi igazgatója,
megerősítve azokat az előrejelzéseket, amelyek 2020-ig az
Európai Unióban és az Egyesült Államokban a bioetanol-termelés
dinamikus növekedését jósolják. A fő cél mindenhol az
energiafüggőség csökkentése. Mindezt befolyásolják a piaci
kockázatok, miközben pozitív hatással lesz a
bioetanol-termelésre az uniós bor- és cukorreform, ugyanakkor
elterjedésének gátat szabhatnak a benzinszabványok, amelyek
még a közösségen belül sem mindenhol egyformák a
bioüzemanyagok tekintetében. Magyarország évi öt-hat millió
tonna bioetanol előállítására képes. Alapanyagként nem csak a
kukorica képzelhető el, hiszen feljövőben van a cellulózalapú
gyártás is. A bioetanolt készítő nagyüzemek hatékonyabban
termelnek. A kicsik ugyanakkor szorosabban köthetők az
állattenyésztéshez, hiszen a keletkezett melléktermék a
jószágokkal feletethető, ezért az üzemek létesítését
szorgalmazza az agrártárca is – vázolta a piaci
összefüggéseket Szauderné Surányi Eszter, kiemelve, hogy a
győri szeszgyárnál 2007 végére évi 120 millió literre
emelkedik a bioetanolgyártó-kapacitás.
Klauser Gábor, a
másik hazai gyártó, a 2008-ra 150 millió literes
bioetanol-termelést megcélzó Hungrana Kft. kereskedelmi
igazgatója arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy
2007. július elsejétől 4,4 százalékos arányban lesz kötelező a
bioetanol keverése a benzin üzemanyagokba, és ugyanezt a
szintet 2008. július elsejéig el kell érni a dízelek esetében
is. Azokat az üzemanyagokat, amelyek nem tartalmaznak ilyen
mértékű keveréket, a szokványosnál magasabb adó terheli majd.
Jelenleg erős a kereslet a bioetanol után, emiatt fejlesztenek
a cégek, 2008–2009-re már túlkínálattal lehet számolni, ezért
fontos a piac szabályozása a mezőgazdasági termelők érdekében
is – tette hozzá a szakember. Klauser Gábor azt is ismertette,
hogy az E85-ös bioüzemanyag, ha kismértékben is, de már jelen
van Európában: a svédek tavaly 36, a németek 300 tonnát
használtak fel belőle. Az autógyártók pedig kedvezőbb
jövedékiadó-változásokra várnak, és arra, hogy létrejöjjön az
első olyan hazai benzinkút, ahol folyamatosan lehet tankolni
szabványosított E85-ös bioüzemanyagot.
Tavalyelőtt
kétbillió liter volt a világ benzin- és gázolajtermelése, de
ennek a bioüzemanyag-felhasználás csak egy százalékát tette ki
– állapította meg Wilde György, a Magyar Ásványolaj-szövetség
főtitkára. Ugyanebben az évben világszerte üzemanyagként 14,4
millió tonna etanolt és 2,7 millió tonna biodízelt használtak
fel. A szövetség főtitkára szerint a szakma nem zárkózik el a
bioüzemanyagok bevezetésétől, sőt támogatják azt. A Magyar
Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója, Nagy András
elmondta: a hazai bioetanol-termelés „menedzselése” kiemelten
fontos a számukra. A már meglévő kormányhatározat mellé
azonban a szakember szerint egy jó program elkészítése is
szükséges. Nagy András úgy látja: a bioetanol jövője nem
elsősorban a termelési feltételektől, hanem a felhasználástól
függ, amire azonban komoly hatással van a jövedéki adó
szabályozása.
| | |
|
|
